Faludiszkó

Akár az előző post szellemében is mehettünk volna a faludiszkóba, ha az említett postot nem 45 perce, hanem mondjuk péntek délután írtam volna. De mivel ez nem így volt, az ok, amiért elmentünk mulatni, az pusztán a kulcsosházban elötte magunkba öntött rengeteg pia volt. Viszont ettől függetlenül leírom, mivel számomra rendhagyó élmény volt.

Nem nagyon járok diszkóba, pláne nem faludiszkóba. Kb olyan érzés volt, mint amit az eszkimó érezhet, amikor a hatalmas főigluban gyűlést tartanak és betéved egy csoportnyi, mérgezett haltól bekábult pingvin. Van hely, nem bántják őket, de azért mégiscsak fura, hogy ott vannak, de nem baj, legyenek, amíg mást nem csinálnak. Valamiféle íratlan megegyezés lógott a levegőben, hogy amíg mi nem szólunk hozzájuk, addig ők se hozzánk.

Nos igen, ez eddig rendben is volt, csak mint ahogy már említettem, a kalandvágyó egyetemista ifjak alaposan felöntöttek a garatra, plusz a nemek aránya förtelmes volt nálunk (sok hímre jutott kb 2 nőstény) , a szórakozóhelyen viszont volt sok lány, így a “nem szólunk hozzátok” téma egy idő után megbukott, mikor az egyik kollega elhatározta, hogy ő bizony a falu legszebb szüzeit átcsábítja a kulcsosházba. Most ragadom meg az alkalmat, hogy röviden vázoljam, hogy hova lettek a lányok invitálva:

Kulcsosház: teljesen kulturáltan kinéző, tök jól felszerelt épület, fogyatkozó, de azért bőven elég pia, rengeteg mattrészeg egyetemista, a legtöbb ébren, pár szunyókálva, megint pár szunyókálni próbálva, de aludni nem bírva Interrogator kollega horkolásától. Rengeteg vécé, amiből csak egyet hánytak tele, hogy ki és mikor, azt nem tudni. Még kaja is volt. A zenét saját DJ-k szolgáltatták, keverőpulttal, dárenbéztől mötálig. Szóval teljesen rendben volt minden.

A diszkó: a zenére nem emlékszem, tudom, hogy táncoltunk rá, valami tüctüc lehetett, egyáltalán nem maradt meg. A helységben hogy volt e vécé, passz, úgy vettem észre, hogy mindenki a szórakozóhely mögötti parkolóba ment végezni a dolgát. Szám szerint rengetegen voltak bennt, amin nagyon meglepődtem. Át kellett verekedni magunkat az embereken, hogy A pontról B pontra jussunk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a helyiek jelentős számbeli fölényben voltak, szerény csoportunk minden tagjára jutott legalább 5 fő. Kicsit feszengtem is emiatt.

Mint mondottan volt, eleinte nem szóltak hozzánk. Az első kommunikációs kísérlet a dizsi elött esett meg, és nagyjából annyiból állt, hogy “-Tiesto a zisten -Azám, Tiestooo -Tiestooooo”. Nos, ekkor megtört a jég. Ezután, mikor visszamentünk, már szóba elegyedtünk a helyi fehérnéppel, amit nem kellett volna. Az eszkimók sem tűrték volna el, hogy a pingvinek meghágják az asszonyaikat, a helyi hímek sem nézték jó szemmel, hogy Sztív kollega alkot. Pedig ő még csak nem is szerette volna meghágni a csajokat, pusztán érdeklődő volt, és egy filozófushoz illően kíváncsi arra, hogy ők hogyan is élnek. Viszont ekkor megjelent a főnök, és jól megmondta, hogy milyen semmirekellő egy életmódot folytatunk, ahelyett, hogy mennénk dolgozni a földre.

Ekkor úgy döntöttünk, elhagyjuk a helyszínt. Kimasíroztunk. Előzékenyen utat engedtek nekünk, kiérve baloldalt egy nagyobbacska kupac ácsorgott, inkább jobbra mentünk. És most jött el az a pont, ahol kiderült, hogy a látszat ellenére a helyiek nagyonis békés népségek. Ugyanis az egyik kollega (akit most inkább nem nevezek meg, bár tippetek gondolom van (: ) csak nem bírta ki megjegyzés nélkül és természetesen hátra kellett ordítania egy pár félig jogos megjegyzést. Láttam már verekedést kb nyolcadekkora beszólás miatt kirobbanni, de végülis nem jöttek utánunk.

Vontam e le tanulságot az esetből? Nem. Vagyis de, közvetve, így utólag rájöttem, hogy az iglus-pingvines-eszkimós példa szar. És hogy a félelmetesnek tűnő emberek nem mindig azok, de gyakran igen.

Megjegyzés: nagyon könnyen megeshet, hogy nem pont úgy történtek a dolgok, ahogy emlékszem rájuk, ezt írjátok mondjuk a vörösbor számlájára.

Szabi

Advertisements

2 hozzászólás to “Faludiszkó”

  1. Többé-kevésbé igen, megerősítem én is :))

  2. Bakker, az nem is úgy volt. én azt hittem iszogattunk, berugtam és lefeküdtem. de nem is. Reggel jöttem rá, meg mikor a sickék képeket mutogattak(ami mind aljas hamiísítvány) hogy hoppááá, nem is volt oly eseménytelen az est!
    Nade, tényleg furi hogy ástak el minket valahol a budiudvar közepén. azért ez íg jó volt! Steve-ben nem csalódtunk!!:D

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: