Nukleáris Béke

Interrogator kollegával koncerten jártunk, és annyira jó volt, hogy nem bírtuk ki szó nélkül. Először az ő, aztán az én beszámolómat olvashatjátok a katt után a pénteki Still We Ride 3 nevezetű zenés-táncos mulatságról. Családias hangulat, rokkenroll, zenei orgazmus úgy, hogy a földbedöngölés után a fülünkön spriccelt ki az agyvelőnk. Egyszerűen csodálatos.

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy nem vagyok Zöld. Ezért nem is nagyon vágytam arra, hogy elmenjek egy ilyen szervezésű bulira. A francnak se kell bioduma meg a szévdöwörd és egyéb ilyen zöldségek.(bocs nem hagyhattam ki) Aztán mégis odaevett a fene a Bakterba, ahol rajtam kívül még legfeljebb három fizető vendég volt. Ez valószínű a hihetetlenül macsó 30Y koncertnek köszönhető, ami két utcával másutt volt. Ez a családias légkör szerintem csak nekem tetszett. Azt a ritka érzést kelti az emberben mintha csak nekem játszottak volna. Nem szeretem a koncertbeszámolókat (menj el és majd meglátod) ezért inkább csak egy élménycsokrot közlök.

Igazság szerint az első fellépő a Thee Irma & Louise miatt mentem el. Egy rockabilly fanatikus haveromtól érdeklődtem utána és ő frenetikusnak nevezte őket. Nem tudom ki hogy van vele, de a pshicobilly sokkal betegebb zene mint képzelné az ember. Pöcs depresszív metálbandák ehhez képest babasimogatós zsúrmuzsikusok. Konkrétan, ha egyszer gyerekem lesz, ettől a zenétől fogom eltiltani. Szóval Irmáék úgy néztek ki, mintha most ugrottak volna ki az iskolapadból egy laza baranyai mészárlásra. Ekkor már beindult a vérem, és heveny bugi bújt a lábamba, amit ha hagyok tovább terjedni, már epilepsziának neveznék. A hangzást kicsit elnézték, mert az amúgy sem túl domináns énekből semmit nem lehetett hallani az őrülten klaffogó dobtól. Ez mondjuk az egész estére elmondható.

Második fellépő a „pimp metal” jelzővel illetett beszédes nevű Deep Throat volt. Rogyásig hallgatott rock slágerek hardcore tolmácsolásban. Az a fajta tömör zene, amire valahogy úgy táncolsz, hogy megérinted a bokád és harsány, artikulálatlan hangok kiadása közben gyors kaszáló, majd cséphadaró mozdulatokat teszel, minél jobban ugrálva. Pimp-ség kimerült abban, hogy jól megdobáltuk őket alsónacikkal, erre ők örömüket fejezték ki. Kellemes nóták tré hangzásban. (Az énekből semmit nem hallottam) Odáig voltam értük, de a lehető legmélyebbre süllyedtek előttem, mikor nem akarták aláírni a hasam. Az én HASAMAT!!! Pedig még Warrel Dane is alá bírta írni!

És végül jött az est csúcspontja, a Flimmer. Őrültek Svájcból. Kis dob és két basszer. Umpff…ezektől semmi jóra nem számítottam. Aztán olyan arcbadörgölős nótákkal álltak elő, hogy elfogott az érzés, mintha az orgazmus és a vetélés keveredését egy gereblyével tuszkolták volna a seggembe, majd megkérnek hogy harapjak a patkára…

Szívmelengető noise-hc buliban volt részünk. A srácok úgy néztek ki, mint Surda másnaposan. Szerencsére vissza lehetett őket toloncolni a színpadra némi ráadásért, majd kénytelenek voltak elviselni a rajongók hadát és fotózkodni velük.

Meglepetés buli volt ez számomra a javából, mert könnyed esti tánci-táncis lötyögésre számítottam, ami a maga groteszkségével mondjuk így is volt, de gyerek korom óta nem voltam ily kegyetlen és beteg zenét játszó esten. Apokaliptikus élmény volt ez, nem akartam elrontani, ezért jól haza is jöttem, hogy átgondoljam az életem. Még sok ilyen hangos Noise-HC-Core durvulást és talán majd én sem fogok szemetelni. (köszi Zöfi)

-Interrogator-

A Zöld Fiatalok név csalóka, azt hinné az ember, hogy az általuk szervezett buliban egy halom hippi tinglitanglizik, és rimánkodik a világbékéért, de a szervezőket ismerve tudtam, hogy tötymörgésről itt szó nem lesz.

A buliról csak aznap délután értesültem, ami azt jelenti, hogy elötte nem beszélt róla senki, és egy darab plakátot sem láttam, ez volt az első baljós jel. Ezenfelül Pécsett aznap két nagy tömegeket megmozgató koncert is volt, az egyik a 30Y, a másik pedig a Rothadó Krisztus volt, szóval bölcsészlányok és blekkmetálosok megjelenése ki volt zárva. (Bölcsészlányok hadát pedig elviseltem volna, a kocsi hátsóülése úgysincs még felavatva.)

Fura úgy koncerten lenni, hogy összesen kb 20-an vagyunk a teremben, és ebből négyen voltunk fizető vendégek. Egyrészt sokkal különlegesebb az alkalom, mivel csak egy pár ember részesül belőle, másrészt viszont sajnálom a zenekarokat, hogy több száz kilóméter leutazása után csak egy maroknyi embernek kell játszaniuk. Akkor pedig még szomorúbb, ha baromi jó zenekarok nem kapják meg a nekik járó figyelmet.

A psychobilly műfaj számomra sajnos többé-kevésbé ismeretlen, de eddig ahány koncerten voltam, az mind baromi jó volt. Azt hinné az ember, hogy a black/death metál az egy hű de elborult dolog, viszont egyáltalán nem az. Érzelmek kb nincsenek benne, csak gitártépés, hörgésmorgás. Ezzel nem leírni szeretném a műfajt, csak az elborult titulusától fosztom meg, és a psychobillynek adományozom. Elmondani pedig meg sem fogom próbálni, hogy milyen volt, úgysem menne, érjétek be annyival, hogy Interrogator kollega haverjának igaza volt, tényleg zseniális.

A pimp metáltól többet vártam. Nem derült ki egész pontosan, hogy mitől is pimpek, hacsak az nem számít annak, hogy könyörögni kellett nekik 2 szám után, hogy ugyan, játsszanak már még egy kicsit.

Harmadiknak pedig egy olyan banda jött, amin még a szervezőket ismerve is meglepődtem. Két basszusgitár, torzítók, és egy állat dobos. Nem hittem volna, hogy Pécsett ilyen élményben lesz részem. Háromnegyed órán keresztül tartó orgazmus, miközben az ember fejét a földbe döngölik, és levegő után kapkodva, csillogó szemekkel csak annyira vagyunk képesek, hogy két szám között azt mondjuk egymásnak, hogy “húúúúúbazdmeeeeg”.

A szervezőket nagyon sajnálom, remélem vígasztalja őket az a tudat, hogy 4 (update: bocsánat, mint megtudtam 6 fizető vendég volt, szóval 6) embernek hihetetlen örömet szereztek. Az utóbbi hónapokban Pécsett egy apró változás történt, és már itt-ott felfedezhetőek a punk/black/death témakörön kívül hc, rockabilly koncertek is, remélem nem kell a következő szökőévig várnunk, hogy újra valami hasonlón vehessünk részt.

A vakondnyúl roppant bőgőjével pedig erőszakolja meg azokat, akik pénteken a Bakter helyett a Toxicba, vagy az IH-ba mentek. Análisan.

Szabi

Advertisements

2 hozzászólás to “Nukleáris Béke”

  1. drágák vagytok. csak a pontosság kedvéért: hat fizető volt:D. a zenekarok nem sírtak tudta mindenki, hogy egy jó baráti buli lesz.
    az meg, hogy zöld dumát vártatok egyenesen sértő (főleg tőled bab), de ezek után kapni fogjátok az tuti. in jor féjsz.

  2. hát igen megint sikerült az előítéleteim csapdájába esni. magasról nagyot:D

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: