absztrakt havi archívum

Synaesthete – this will blow up your mind

Posted in Szabi with tags , , , , , , , on 2008, március 24 by szabi

Guitar Hero? A nagy lóf***t.  damage blogján akadtam a Synaesthetere, és omfg. Egy Zaikman nevű fejetlen lénnyel kell a létünkért küzdeni, a semmiben lebegő, absztrakt környezetben, ahol az audio és vizuális élmények eggyé válnak. wasd-vel irányítasz, jkl-el pedig ütöd a zene ütemét. A trance-től a happy hardcore-ig terjed a zenei skála (nomeg persze darkcoret nyomatnak a végső nagy-nagy főellenség lelövése közben), és te úgy támadsz, hogy eltalálod az ütemet. Ha jól nyomod, Zaikman lőni fog. Minél jobban eltalálod az ütemet, annál nagyobbat. A grafika elég egyszerű, de úgyis csak két ellenfélhullám között lesz időd a zene ütemére lüktető fákon gyönyörködni. Ami viszont a durva része, hogy teljesen elveszted az időérzéked a játék közben. Másfél óra úgy megy el, mintha 2 másodperc lett volna, és csak onnan tudod, hogy már régóta játszol vele, hogy irdatlanul fáj a kezed. Kurvajó.

Synaesthete homepage, a játék ingyenes, rántsátok jól le! A katt után kis jútúb videó ízelítőnek.

olvasásának folytatása

Reklámok

Vector Runner

Posted in Szabi with tags , on 2007, december 14 by szabi

Rém egyszerű a játék, a kis kék téglatesteddel ne menj neki semminek, kivéve a kis színes kockáknak, mert azok plusz pontot érnek, vagy powerupok. Mindezt egyre gyorsuló tempóban, néhol már villanóaknákat kerülgetve, iszonyat dögös, drámenbészes-indusztriálos-nojzos zenére. Ehhez még hozzájön a kicsit űrhajósan dülöngélő irányítás, és két percnyi játék után a hangerő már a háromszorosára van csavarva, és 15 centiről nézed a kijelzőt, miközben igyekszel minél közelebb menni az akadályokhoz, hogy a susogós hangeffekt bejöjjön. Muhaha, kattide.

Szabi

Dyngrid – instant pszichedélia

Posted in Szabi with tags , , , , on 2007, október 18 by szabi

Grid Assault tetszett? Szeretnétek valami nagyon durvát?

A Dyngrid lényege is, hogy kidurrogtasd az űrhajóddal a bogyókat, viszont a rácsháló effektre rátettek két lapáttal, minek hála egy kegyetlenül agyszétzúzó remegés, szakadás, hullámzás, robbanás 5-10 percig tartó vizuális orgazmusát kapjuk. Jah, és az egész cucc 157 kilóbájt. Szedjétek, tóljátok. Ha valaki kipróbálja némi gomba után, plz írjon nekem élménybeszámolót. [:

Szabi

Kedvenc játékaim #2

Posted in Szabi with tags , , , on 2007, március 3 by szabi

Ahogy ígértem, íme a kedvenc játékaim bejegyzés folytatása. A játékdózis.hu-ról hármat (négyet) ízelítőnek az ld50-re írtam, nem mondom meg, hogy melyikeket, kattogjatok, ha kíváncsiak vagytok. Itt pedig három nagy kedvenc. Egy régi, egy még régebbi és egy viszonylag friss.

Icy Tower, ez hetedikes korom környékén lehetett. Bevallom töredelmesen, akkor Icy Tower függő voltam. Amikor bekapcsoltam a számítógépet, észre sem vettem, és már kattintottam is a játék gyorsikonjára. Ha már egyszer elindult, gondoltam játszom egyet, de csak egyet… persze. Én tartottam a haverok között a kombó-rekordot. Sajnos András (igen, ugyanaz az András, aki a Mind Gamet meg a Cat Soupot ajánlotta) szintrekordját nem tudtam megverni, de a kombók miatt pontban akkoris én vezettem. Remélem ez a bevezető elriasztott mindenkit attól, hogy feltegye, de ha mégsem, én szóltam. Képet a netről vadásztam nektek, nem merem feltenni, hogy szkrínsotoljak.

Chicken Invaders 2. Ez már a középiskolás évek végefele volt nagy sláger. Ha lukas óránk volt (vagy lógtunk), ezt nyomtuk. Ketten a csirkeinvázió és a főcsirke ellen. Csak úgy repdestek a végtagok. Nem kis magabiztossággal állítom, nagyon profik voltunk.

Counterclockwise. Ez a legújabb agymenés, amit még nem említettem. A játékosok falat húznak maguk után, minek köszönhetően a tér 2 perc alatt úgy fog kinézni, mint egy útvonaltervező bemeszkalinozott lidércálma. A cél, hogy szétlőjük a másikat, miközben nem megyünk neki semminek. És hogy ne legyen olyan egyszerű, csak 90 fokban lehet fordulni. A minap összefutottam azzal a kifejezéssel, hogy “zsírsárkány”, a jelentésének késöbbi pontosításáig önkényesen a “nagyonzsír”, avagy “zsírosságos” szinonímájaként könyvelem el, és azt mondom, hogy ez bizony egy zsírsárkány játék. Ajvé.

Szabi

Kedvenc játékaim #1

Posted in Szabi with tags , , , , , on 2006, december 2 by szabi

Ezek annyira zseniálisak, nem bírom ki, hogy ne írjak róluk. Nem kell semmi flanc, meg két dvd-s játék, meg ilyesmi. Ahhoz, hogy jó legyen a játékélmény és felmenjen az adrenalin elég a rettentően pörgő játékmenet, neonszínek, rengeteg robbanás és jó zene. Ezekből pedig a most következő játékokban nincs hiány, sőt…

Torus Tooper. Egy tekergőző alagútban kell száguldani és lelőni az ellent. Minden pályán van két főellenség, akiket ha leszedünk plusz időt kapunk, ha eltalálnak szétpukkanunk és időlevonás a bünti. Addig megy a játék, amíg le nem jár az idő. Ami a játék varázsát megadja, az a grafikája, az, hogy rengeteg ellenséges űrhajót kell szétdurrogtatni és hogy hihetetlenül gyors. Tényleg. Nagyon. Extrém fokozaton már csak a reflexeire hagyatkozhat az ember, mert felfogni nem tudja, hogy mi történik a képernyőn.

Mu-cade. Egy űrféreggel vagyunk, és a feladat a létért való küzdelem. Az élőhely egy rácshálóval körülzárt terület, amit a többi féreg el akar bitorolni tőlünk, mégpedig úgy, hogy kilök minket. Tudunk lőni, de ha elég nagyok és ügyesek vagyunk, test-test elleni küzdelembe is vethetjük magunkat. Annyival nő a férgünk, amekkora az általunk kilökött féreg hossza volt, de a növekedés nem feltétlen folytonos. Minél nagyobbak vagyunk, annál több bónuszpontot kapunk, de annál nehezebb a pályán maradni, ha már minden remény veszni látszik megszabadulhatunk a testünktől és pár másodpercig sokkal erősebb lövéssel kimenekülhetünk a szorult helyzetből.

Titanion. Ez nagyjából olyan, mint egy bátorságpróba. A cél, hogy minél több pontot összegyűjtsünk az ellenséges repülők kilövésével. Bónusz pontokat az után kapunk, hogy a kilőtt elllenségeknek hány lövedékük volt a megsemmisülés pillanatában a pályán. A vagánykodás ott kezdődik, hogy a lövésen kívül egy rövidke sugarat is ki tudunk bocsájtani, minek hatására a gonoszok bekattannak és eszeveszettül elkezdenek tüzelni. Ha valakit kilövünk a lövedékei eltűnnek, és pontot kapunk helyettük. Szóval a lényeg, hogy egész közel kell menni az ellenfelekhez, meg kell böködni a sugarunkkal, aztán hátrálni és elöbb kilőni őket, mint ők minket.

Grid Assault. Le kell lődözni a feléd tartó geometriai alakzatokat. Minden alakzatnak megvan a maga támadási stílusa, van amelyik csak falkában támad, amúgy félénk, van amelyik teljesen kaimkaze, vannak, amik a haláluk után több kisebb darabra esnek, ha elég kitartóak vagyunk még sárkányokat is előcsalogathatunk. És mindez alatt a lövések és robbanások hatására a játéktér alatt elterülő rácsháló rángatózik, valami eszméletlenül látványos módon. Hasonló a Grid Wars 2 is, itt már powerupokat is felszedhetünk, viszont a zenéje nem jó, a játékmenet pedig sokkal lassabb, mint a Grid Assaultban és ez eléggé leöli a játékélményt.

Bár ezek a játékok egyszerűnek tűnnek, de ez ne tévesszen meg senkit, 1.5 gigás proci alatt ne is nagyon bajlódjatok a letöltésükkel, viszont ha egyszer rákkattantok nincs megállás. Küldözgessétek a max pontjaitokat és ha lepipáltatok engem, adok egy “Kattintómonster-sámán vagyok” oklevelet.

Szabi